A május 1-i hosszú hétvége remek alkalmat adott egy kis kirándulásra. Egy hétvége alatt is megjárható és befogadható célpontot kerestünk, így esett a választás a szomszédos Szlovéniára.

Bled

Pénteken a kora reggeli indulást követően kora délután napsütéses időben érkeztünk a  Júlia-Alpok-beli Bledi-tó partjára. Szerencsénk volt az időjárással, mivel egész hétvégére változékony időt jósoltak. Kapva a remek alkalmon bepletnáztunk a tó közepén található szigetecskére. A szigeten áll egy kápolna, melynek a harangjának megkongatása teljesíti egy kívánságunkat. Mi azt kívántuk “bárcsak megkongathatnánk a harangot” 🙂

Épp csak visszaértünk a szigetről a faluba, eleredt az eső. Egy kis étterembe menekültünk, ahol megkóstoltuk a méltatlanul híres bledi krémest is. (Az árát leszámítva) tényleg semmi extra. Krémes. Nem a krémes miatt érdemes ide elutazni. Sajnos a jócskán délutánra csúszott ebéd után sem állt el teljesen az eső, így itt volt az ideje felkeresni a szállásunkat.

A szobáink elfoglalása után szerencsére elállt az eső, így mivel még világos volt ismét autóba ültünk, hogy kicsit felfedezzük a környéket. Viszonylag kevés tudatossággal abba az irányba mentünk, amerre nem esett az eső 🙂 Így találtunk rá pár perc kocsikázás után a 12. században épült Kamen-várra. A bledi tömeggel ellentétben – vélhetően az időjárás miatt is – itt már nem nagyon találkoztunk emberekkel.

Este még visszatértünk a Bledi-tó partjára. Felsétáltunk a várba, és csináltunk egy pár képet az esti fényekben is.

Vintgar-szurdok, Bohinji-tó

Másnapra ismét változékony időt ígértek, délutánra már inkább több esővel. Időben felkeltünk, gyors reggeli után első utunk a Vintgar-szurdokhoz vezetett. Itt egy hatalmas “CLOSED” felirat fogadott. Az útikönyv szerint a szurdok május és október között látogatható, na ezek szerint ebbe még május 3-a nem tartozik bele. De ha már itt vagyunk nem lehet minket ilyen könnyen lerázni, fittyet hányva a szlovén nyelvű életveszélyt jelző tábláknak, és sorompóknak, azért csak bemásztunk. Rajtunk kívül is voltak egy páran (főleg magyarok) de tömeg az nem volt 🙂 A kiépített útvonal kb feléig merészkedtünk be, onnantól még láthatóan folytak a szezon eleji nyitást előkészítendő munkálatok.

Innen a Bohinji-tavat vettük célba. A tó partjától nem messze indul egy felvonó a Vogel hegy tetejére, ahol bár már sífelvonók már nem működtek, hóból még akadt jócskán. Illetve innen kaptunk teljes kilátást a hegyek között elterülő tóra is. A felvonó tetejénél bár már fagypont feletti, de elég kellemetlen hűvös, szeles idő volt, főleg tavaszias öltözetben.

A tó környékének másik fő nevezetessége a Savica-vízesés. Ennek a megtekintéséhez egy pár perces sétára is szükség van, de mindenképp megéri a fáradozást.

Amint visszaértünk a vízeséstől a kocsihoz megérkezett az eső. Egy tóparti városkában megebédeltünk, és vissza autóztunk a szálláshoz. Kora estére ismét kitisztult valamelyes az ég, így hát sétáltunk még egyet a szomszédos Radovljica város óvárosterén. A krémes itt finomabb volt mint Bled-ben, és csak kb fele annyiba is került. 🙂

Minimundus (Klagenfurt), Maribor

Vasárnapra már napsütéses időt jeleztek elő, de már indulnunk kellett haza felé. Kis kitérőt tettünk az ausztriai Klagenfurt irányába, ahol délelőtt megnéztük a Minimundus-t. Itt a világ minden tájáról híres épületek vannak 1:25 méretarányú élethű makettek formájában megépítve. Néhány óra alatt képzeletben az egész világot körbeutazhatjuk, de a következő célpontok tervezéséhez is jó inspirációt adhat. Érdekes az egyébkét akár egymástól több ezer kilométerre lévő épületeket ilyen közel látni egymáshoz. Így megfigyelhető az egymáshoz viszonyított méretük is. Néhány épület mérete ilyen szempontból felülmúlta az elképzeléseimet (pl Taj Mahal).

Hazafelé visszamentünk még Szlovéniába, ahol szinte végig a Dráva partján, vízlépcsők mellett haladva jutottunk el Mariborba. Na itt olyan sok minden azért nincs. Egy érdekesség, hogy itt található a világ hivatalosan legöregebb szőlőtőkéje, ami mellett simán elsétáltunk… (extra érdekesség: a nem hivatalos legöregebb szőlőtőke állítólag Pécsett található).

Innen már csak hazafelé robogtunk. Ennyi fért a 3 napba. De azért már tervezzük a következő célpontot.

Bővebb képgaléria itt!