Csütörtökön reggel egyenesen Bangkok kisebbik repterére, a Don Mueang reptérre mentünk. Innen kb 50 perc repüléssel értünk a kambodzsai Siem Reap repülőterére. Épp csak kitöltöttük a belépéshez szükséges papírokat a repülőn,  már landoltunk is. Vízumot a helyszínen tudtuk megvenni 20$-ért (akinek nem volt igazolvány képe plusz 1$). Kambodzsában szinte minden árat Amerikai dollárban számolnak, legalábbis itt Siem Reap környékén.

Az előre lefoglalt szálláshoz kisbusz taxival vitettük magunkat. Kb 1 óra körül elfoglaltuk az egyik szobát, megebédeltünk, és leszerveztük az itt tartózkodásunk alatti programokat.

Délután az első program a Kampong Phluk nevű cölöpökön álló falu megtekintése volt. Egy kisbusszal kivittek a városból, a főútról lekanyarodva, hosszan földúton is haladva egy kikötőhöz érkeztünk. A kikötőben rozoga hajók várták az utasaikat. A sofőrünk elkísért egy ilyen hajóhoz, amelyen a 2 fős legénység nagyban dolgozott a hajó beindításán. Az egyikük egy kb 6-8 éves forma kissrác szaladgált különböző méretű villáskulcsokkal, másikuk egy kb 10 évvel idősebb srác pedig egy gatyában derékig a motorba bújva ügyködött. Kb mindene olajos volt (de szó szerint az arcától a lábáig mindene).  Végül azért csak előkerült a  megfelelő méretű villáskulcs, és a motor is beindult. Egy folyón hajóztunk a tó melletti Kompong Phluk faluig. A falu teljesen a folyóból és a tóból él. Halászattal foglalkoznak, a folyó vizét használják mosásra mosogatásra, abba intézik a dolgukat, azon közlekednek. Megdöbbentő volt látni, hogy milyen körülmények között élnek itt az emberek. A hajónk mellett a parton rengeteg gyerek pózolt a kamerának, integettek, táncoltak.

Visszafelé még megálltunk egy rizsföld mellett nézelődni, de túl sok időnk már nem volt, mert estére egy kambodzsai hagyományos műsorral egybekötött vacsorára volt foglalásunk. Ez a hely a szállodából gyalog elérhető távolságra volt. Egy bazi nagy hangárban több száz embert láttak vendégül svédasztalos vacsorával. Nagyon sok féle kaja volt, de nem voltak nagyon jók, Thaiföldön jobbakat ettünk.

A vacsora után már nem terveztünk semmi programot, mert másnap nagyon korán kellett kelni, hogy elérjük a napfelkeltét az Angkor Wat-nál. Erről majd a következő részben.